Egy esetleges iráni háború gazdasági következményei

Bár valamennyi szakértői elemzés kizártnak tartja háború indítását Irán ellen, mégsem teljesen irreális végiggondolni, hogy a józan megfontolások alapján ugyan kizárható háború bekövetkezése esetén, mi történne a világ, és benne Európa vagy Magyarország energiaellátásával. Ugyanis, a történelem eddigi legtöbb háborúja is a józan megítélés szerint értelmetlennek, utólagosan céltalannak ítéltetett, sajnos mégis megtörtént.
Az Irán elleni esetleges katonai akciók várható hatásait végiggondolni azért is érdemes, mert egyöntetű az a vélekedés, hogy az utóbbi időszak igen jelentős áremelkedését, a kőolaj árának 70 dollár/hordó szint fölé jutása mögött meghatározó tényezőként az iraki háború és annak megoldatlansága húzódik meg. Az iraki háború és az olajár közötti kapcsolat ugyan vitathatatlan, de mint lenni szokott, ez esetben is az áremelkedéseket számos más tényező is alakítja, mindenekelőtt a globális kínálati-keresleti viszonyok, a termelési költségek stb., de legfőképpen a jövőbeni ellátással kapcsolatos bizonytalanság, és várakozás. Így aztán nehéz megítélni, hogy ténylegesen milyen mértékben oka az iraki háború az olajár mostani száguldásának, ebből következően nagyon nehéz számszerűsíteni, hogy a valószínűtlen, de mégsem teljesen kizárható fegyveres konfliktus milyen magasságokba repítené a kőolaj világpiaci árát. Ami biztosan állítható, hogy miután Irán jóval jelentősebb szerepet játszik a világ kőolajellátásában, és földgázforrásai pedig szinte felbecsülhetetlenek, így az eddigi kínálati-keresleti egyensúlyok drámai átrendeződnének, amelyek a kockázati felárak látványos növekedését valószínűsítik. Az áremelkedés mértéke a mostani 72 dollár/hordó szintről könnyen 100 dollár/hordó szintre, vagy annál is magasabbra ugranának. Ami talán még ennél is nagyobb jelentőségű, hogy a háború gyors lezárására, a kívánatos társadalmi–gazdasági konszolidációra Irán esetében még inkább kevésbé számíthatunk. Ezért az Irán elleni háború kockázata kiszámíthatatlanul nagy, évtizedekre bebetonozhatja a mostaninál jóval magasabb kőolajárakat. A várható fontosabb gazdasági hatások, a következőkben körvonalazhatók:

  1. A háború hatásaként tovább emelkedő olajár valószínűleg már olyan szintre jutna, ahol kihatásai a világ gazdasági növekedésére, az inflációjára, valamint a világ társadalmi-gazdasági jelenleg is nehezen kezelhető megosztottságára a mostaninál jóval érzékelhetőbb lenne. Ugyanis a magas és tovább növekvő kőolajárak hatásait azon országok, régiók szenvedik el leginkább, amelyek egyrészt kevésbé fejlettek, másrészt, amelyek természeti adottságaik miatt importálni kénytelenek az energiahordozókat, köztük a következő évtizedekben is meghatározó jelentőségű kőolajat. Miután pedig a kőolaj ára jelentős jövedelem-átrendeződéseket gerjeszt országok és térségek között, a 100 dollár/hordó vagy annál magasabb kőolajár nehezen felbecsülhető hatásokat gyakorolna a világ jelenlegi erőviszonyaira.
  2. Különböző tényezők – természeti, környezeti, versenyképességi, foglalkoztatási stb. – hatásaként az EU-ban az utóbbi évtizedben az energiahordozók termelése látványosan csökkent, miközben az energiaszükséglet, különösen pedig a kőolajtermékek és a földgáz felhasználása gyors ütemben növekedett. Az EU külső importfüggősége látványosan kiteljesedett. Függetlenül a mostani és a háború esetén várható magas kőolajáraktól az orosz-ukrán gázvita Európát rádöbbentette az importfüggőségből adódó sebezhetőségre, kiszolgáltatottságra. Egy esetleges Irán elleni háború azon túl, hogy az EU versenyképességét az átlagosnál jobban gyengítené, jelentős cserearány-romlást is okozna. A világ gazdaságilag meghatározó térségei növekedési versenyében az EU 1-2 %-os évenkénti növekedése messze a leggyengébb mutató és az átlagosnál erőteljesebb  cserearány-romlás tovább apasztaná a belföldön felhasználható jövedelmeket. Az olaj ás a földgáz helyettesítése növelné az energiaköltségeket vagy olyan hagyományos energiaforrások ismételt igénybevételét kényszerítené ki, amely a környezetszennyezés ismételt felerősödését indítaná el.
  3. Magyarország esetében az EU-hoz hasonló, de annál lényegesen erőteljesebb negatív hatásokkal számolhatunk. Ez abból adódik, hogy kőolajból és földgázból importfüggőségünk jelenleg is meghaladja a 80%-ot, és még takarékos gazdálkodás mellett is az évtized végére 90% fölé emelkedhet. Valamennyire enyhíti helyzetünket, hogy kőolaj-és földgázellátásunk nem az arab világ forrásaira alapozódik, így az esetleges háború közvetlenül a források szűkülését nem érintené. Globalizálódó világunkban ez az előny csak viszonylagos lehet. Külön gond Magyarország esetében, hogy a megújuló energiaforrások egyrészt szűkösek, másrészt gazdaságilag az átlagosnál is drágábbak, így a kőolaj és a földgáz helyettesítése ugrásszerű költségnövekedést eredményezne.
  4. Hosszabb távon – szigorúan gazdasági értelemben – az esetleges Irán elleni háború nyomán kialakuló drága és szűkös energiahelyzet azt a pozitív folyamatot is elindíthatná, hogy felgyorsulnának azok a részben megújuló energiaforrások felhasználását lehetővé tevő technikai-műszaki, infrastrukturális fejlesztések, beruházások, amelyek jelenleg, kiséleti stádiumban vannak, de gazdaságilag ma még nem rentábilisak. A háború tehát felgyorsítaná az „olaj utáni” társadalom és gazdaság korábbi kiépülésének folyamatát, a fenntartható növekedését biztosító új típusú energiaellátási rendszerek megvalósulását.

Bár a háborúk mögött mindig – kimondva, kimondatlanul – gazdasági érdekek is meghúzódnak, ebből természetesen nem következik, hogy egy esetleges háborút ebben az összefüggésben ítéljünk meg. A háború emberi oldala sokkal de sokkal fontosabb annál, hogy vele szemben a gazdasági mérlegeléseknek helye lehetne.