Élmezőnyben az energiaárak terén

június 7, 2012 — gkienergia

Az EUROSTAT május végén kiadott jelentése szerint az európai országok között Magyarországon euróban számolva átlag alatti, míg vásárlóerő paritáson az egyik legmagasabb a lakossági villamos energia és a földgáz ára is.

Az adót is beleszámítva a háztartások számára a villamos energia átlagára – az EU-27 átlagában – 2011 második felében kilowattóránként 0,184 euró volt, míg Magyarországon 0,155 euró. Ugyanakkor vásárlóerő paritáson az ár elérte a 0,264-et, amivel Ciprus után a második helyet foglalta el Magyarország.

A vásárlóerő-paritás alapján sorrendezett értékek:

A földgáz ára is az EU-27-ek átlaga (0,064 euró/kWh) alatti volt Magyarországon 2011 második felében (0,057 euró/kWh). Vásárlóerő paritáson azonban már ebben az esetben is egy jóval magasabb érték, 0,097 adódik, ami nem sokkal maradt el az élenjáró Bulgária 0,101-es értékétől.

Az összehasonlításból egyrészt kiderül, hogy – euróban kifejezve – az uniós átlagnál a magyar lakossági villamosenergia-árak kb. 15%-kal, a gázárak kb. 11%-kal alacsonyabbak. Főleg az utóbbi arány tűnhet kedvezőnek a hazai ellátás jelentős és nem túl diverzifikált import kitettsége miatt.

A vásárlóerő paritás szorzótényezője (az euróban és a vásárlóerő paritáson számolt érték hányadosa) Magyarország esetében 1,7, ami azt jelenti, hogy a mintegy 2500 termék alapján számított átlagos hazai árszint 58,8%-a az uniós átlagnak. Nemzetközi szinten a termékárak hatékonyabb kiegyenlítődése miatt ez az eltérés alapvetően a hazai szolgáltatások alacsony árszintjét jelzi, másrészt pedig a gyenge árfolyam következménye (ami drágítja az importált termékeket).

Ez az európai összevetésben alacsonynak tekinthető átlagos hazai árszinthez képest mind a hazai villamos energia, mind pedig a földgáz ára relatíve magas, ezért kapunk – az 1,7-el való korrekciót (felszorzást) követően – kiugróan magas értéket, azaz egy magyar háztartásban magas költségtételt jelent a villamos energia és a földgáz az általános termék-szükségletek mellett.

Öröm az ürömben, hogy az egy évvel korábbi szinthez képest 2011 második felében az európai átlagnál kisebb mértékben nőtt a hazai villamos energia és a földgáz ára (az előbbi 2,3%-kal, az utóbbi 6,7%-kal), ami ugyanakkor némileg ellentmond a 2010 nyarán befagyasztott (majd jogszabályban hatósági árrá tett) lakossági energiaárak képzetével. Másoldalról viszont még ezen növekedések is elmaradnak piac által indokoltaktól, és az uniós átlagtól is.

MÓDSZERTAN: Az áruk és szolgáltatások egy adott csoportjára jellemző árszínvonal az egyes országok között a vásárlóerő-paritások számítása által válik összehasonlíthatóvá. A vásárlóerő-paritás a nemzetközi összehasonlítások során alkalmazott területi árindex – ami mintegy 2500 termék és szolgáltatás reprezentáns árának megfigyelésén alapul. Megmutatja, hogy egy adott ország egységnyi valutája egy másik ország hány egységnyi valutájával azonos vásárlóerejű a termékek és szolgáltatások adott körében. Az Eurostat az egyes országokra vonatkozó árszínvonal-mérőszámokat az Európai Unió átlagához viszonyított indexként adja közre. Az Eurostat gyakorlata szerint az árszínvonal összehasonlítására az euróhoz mért vásárlóerő-paritás alapján kerül sor. Ennek alapján az árszínvonal számításának módja a következő: egy adott ország és termékcsoport esetében a számított vásárlóerő-paritást el kell osztani az adott ország nemzeti valutájának euróhoz képest jegyzett jegybanki árfolyamával. E számítási módszertan alapján fontos kiemelnünk, hogy az árszínvonal nagysága nem csak a vásárlóerő-paritás értékétől, azaz az egyes országokban megjelenő árak nagyságától függ, hanem a nemzeti valuták euróhoz képest jegyzett jegybanki árfolyamának értékén is múlik. /Forrás: KSH/