Heti üzemanyagárak: adóemelésre áremelés?

október 1, 2016 — gkienergia

A Reuters adatközlése alapján a szeptember 26 - szeptember 30-i héten a benzin ára a mediterrán piacon, heti átlagban 0,5%-kal lett drágább, a gázolaj ára 3,5%-kal emelkedett. A forint árfolyama ugyanezen időszak alatt, heti átlagban 0,3-kal erősödött a dollárhoz viszonyítva. Az üzemanyagárak a hét második felében az olajpiaci változásokra reagálva jelentősen megemelkedtek, eltüntetve a hét eleji csökkenést. A hét második felének árváltozása miatt (s nem a heti átlagos piaci ár- és árfolyam-változások alapján) október 5-én, szerdán, a benzin ára 5-7 forint körüli mértékben emelkedhet meg, a gázolaj ára várhatóan 6-7 forinttal növekedhet. Elképzelhető, hogy a heti változtatást péntekre tolják ki.

A hazai üzemanyagárak változását alapvetően két tényező alakítja: az üzemanyagok nemzetközi piaci árváltozása és a forint-dollár árfolyamának alakulása. Az árdöntések azonban számos más, az olajvállalatok tényleges beszerzéseinek és működési költségeinek alakulásától függnek, A piaci változások regisztrálását több cég (pl. Bloomberg, Platts, Reuters) végzi, az árjegyzések között esetenként nagyobb eltérés is lehet. A GKI Energiakutató Kft. a Reuters árjegyzései alapján végzi el az árváltozás előrejelzéséhez tartozó számításokat.

A Brent spot kőolaj ára a héten 45-49 dollár között ingadozott, heti átlagban fél dollárral, 1,1%-kal nőtt az ár. A spot olajár a hét elején csökkent, majd szerdától több mint 3 dollárral drágult. Az áremelkedést egyértelműen az OPEC országok szerdai termelés-korlátozási döntése okozta, ennek nyomán ugrott meg jelentősen az olajár. Az OPEC országok együttes kitermelési szintjét rögzítették, amely max. 700 ezer hordó/nap csökkentés irányoz elő a tárgyaláson bemutatott 33,2 millió hordós kitermelési szinthez viszonyítva. A másik fontos döntés az, hogy Irán, Líbia és Nigeria "észszerű" mértékig növelheti olajtermelését. A harmadik fontos bejelentés, hogy az OPEC november végi értkekezletén döntenek az egyes országok kitermelési kvótáiról. A döntés amiatt fontos, hogy közös elszántságot tükröz és az országok, főképp Szaúd-Arábia, rugalmasabb politikára váltottak. A döntés a keddi szintről csütörtökre 6% feletti kőolaj- és benzinár emelkedést generált. Elemzők nehéz tárgyalásokat várnak a következő két hónapban, amiatt is, hogy az OPEC olajkitermelés szintje szeptemberre tovább nőtt. A két hónap jó lehetőséget nyújt, hogy állandóan megmozgassák a piacot az aktuális hírekkel. Valószínűleg ismét Szaúd-Arábia vállalja magára a kitermelés-csökkentés nagy részét (300-400 ezer hordó/nap), de ezt a következő fél évben a kitermelés és a belső igények ciklikus alakulása miatt viszonylag könnyen meg is tudja tenni. Oroszország hivatalosan részt kíván venni a kitermelési szint befagyasztásában és Kazahsztán is bejelentette a csatlakozását. Ezzel szemben az ameriaki palaolajtermelők tovább növelték a kőolajfúrások számát, ezen a héten 7 darabbal, s várhatóan az USA-ban a negyedik negyedévben már nem csökken az olajtermelés. A nemzetközi energiaügynökség (IEA) szeptemberi jelentésében módosította korábbi számításait, s most csak 2017 második felére feltételezik, hogy a kereslet-kínálat egyensúlya bekövetkezik, s a készletszint mérséklődjön. A múlt heti adatok szerint az Egyesült Államokban a kőolaj készletszintje egy hét alatt kicsit csökkent (főképp a csökkenő import miatt), de a benzin készletek emelkedtek. Európában ezen a héten a feldolgozott termékek készletszintje emelkedett. Az olajár emelkedése mellett a finomítói leállások is befolyásolják a készletszintek alakulását és így a piaci kínálatot. Az európai gázolaj/dízel árak az egész héten egy nap kivételével folyamatosan emelkedtek, a várhatóan mérséklődő import miatt, s ez jó lehetőség, hogy  Európából most kifelé áramoljon a gázolaj/dízel, csökkentve a hatalmas készletek mennyiségét. Várhatóan ez a jövő heti készletadatokban fog jelentkezni. A benzin esetében az export lehetősége az Egyesült Államok irányába csekély, de a földközi-tengeri térségben és Nigéria irányába most jobbak a lehetőségek. Összességében a finomítói felújítási ciklus Európában és az Egyesült Államokban szeptember-októberben, az ázsiai és az észak-afrikai országokban november-decemberben ér véget, s ez az olajár-emelkedéstől függetlenül jelentősen befolyásolhatja az üzemanyagok áralakulását.

Az egy hónapos határidős Brent olajár heti átlaga másfél dollárral, 3,5%-kal nőtt ezen a héten. Az idei év negyedik negyedévére vonatkozó határidős árak az áremelkedést követően most meghaladják az 50 dollárt, így lehet, hogy január elejétől lecsökkentik a jövedéki adó megemelt mértékét.  

Az 1 hónapos határidős amerikai WTI és a Brent heti átlagára közötti átlagos különbség ezen a héten lecsökkent átlagosan 1 dollárra, mivel a WTI gyorsabban drágult, mint a Brent átlagos ára. 

A Reuters adatai szerint a prémium ólmozatlan benzin (10 ppm ESZ 95) tonnánkénti ára (dollárban mérve) a mediterrán piacon a megelőző hét átlagához viszonyítva a szeptember 26 - szeptember 30-a közötti időszakban 0,5%-kal, az észak-nyugat-európai piacon 0,3%-kal nőtt, az ARA, Amsterdam-Rotterdam-Antwerpen piacon 0,8%-kal csökkentek az árak. A motorikus gázolaj (EN590) jegyzésára a mediterrán piacon és az észak-európai piacon 3,5%-kal, az ARA piacon 4%-kal nőtt.  

A forint átlagos heti árfolyama az szeptember 12 - szeptember 16-i héten 0,3%-kal erősödött a dollárhoz képest, a dollár árfolyam 274 forint korül ingadozott. A megelőző héthez viszonyítva ezen a héten kb. fél forinttal kellett kevesebbet adni egy dollárért. Az árfolyam a héten alig módosította az árak trendjét. Az árfolyam erősödése föképp a forint erősödésével magyarázható.

A hét folyamatai alapján, a már literre és forintra átszámolt különböző tőzsdei jegyzésárak mellett, a benzin esetében, heti átlagokkal számolva, az európai piacokon nem mutatható ki lényeges árváltozás , de a hét második felében 4-5%-kal emelkedtek az árak az európai piacokon forintban mérve. A gázolajnál a heti átlagok szerint forintban számolva 3% feletti volt az áremelkedés, a hét második felében ez 5% körüli szinten volt.

A mediterrán és más európai tőzsdei piaci folyamatok hatására összességében – a 27%-os áfával is növelten – a heti átlagos változásoknál a benzin esetében nem lenne indokolt az áremelés, azonban a hét második felében megugró árak 5-7 forint körüli áremelkedést indokolnak, A gázolaj esetében a heti átlagos változások 4 forint körüli emelést indokolnak, azonban a hét második felében bekövetkezett további emelkedés miatt akár 6-7 forintos emelés is lehetséges. Elképzelhető azonban az is, hogy a döntést hétfőről szerdára halasztják, így lehetőség lesz megfigyelni, hogy a hét második felében jelentkező piaci áremelkedés mennyire tartós, s addig talán meg lehet szokni a jövedéki adó emeléséből fakadó áremelést. 

A fenti változtatásokkal a benzin ára 345, a gázolaj ára 355 forint/liter körüli szinten változhat. (A heti tény forint üzemanyag-árak adatait az Eurostat heti üzemanyagár statisztikájából vesszük, a magyar árakat a MEKH szolgáltatja az Eurostatnak.) 

Az elmúlt egy év során a benzin ára 2, a gázolaj ára 3%-kal csökkent. Várhatóan szeptemberben lezárul az üzemanyag árcsökkenés időszaka. 

Az árváltozások és az időszaki (utolsó publikált) átlagos keresetek változása miatt 11%-kal több benzint és gázolajat lehet egy havi átlagos, nettó keresetből tankolni, mint egy évvel ezelőtt. 

 

MEGJEGYZÉS

A fenti számításaink a nemzetközi tőzsdei árváltozásokból és a forintárfolyam változásából adódó piaci  hatásokat mutatják a Thomson-Reuters árjegyzései alapján. A változások figyelembe vételéhez a legtöbb nagy olajcég nem a Reuters, hanem más ügynökség jegyzési árait használja. A MOL az üzemanyagok nagykereskedelmi listaárát ennek alapján, illetve a mediterrán térségből vasúton történő fuvar, import és logisztikai költségek és egyéb költségek figyelembe vételével alakítja ki. (Ezt állapította meg egy korábbi versenyhivatali vizsgálat.) Erre rakódik még a kiskereskedelmi árrés, ami meglehetősen nagy szórást mutat (az egyes kutak árképzése egymástól jelentősen eltérő). Mindez együttesen az üzemanyagárak kb. 50-55%-át teszik ki. Az üzemanyagárak másik felét a jövedéki adó (benzin esetében 120 Ft/liter, dízel esetében 110,35 Ft/liter), illetve a készletezési díj (benzin esetében 3,3 Ft/liter, dízel esetében 3,205 Ft/liter) fix tételek, valamint ezek összességére (így a jövedéki adóra is) kivetett 27%-os ÁFA jelenti.

A MOL rendszeresi árváltoztatásai eltérhetnek a piaci folyamatok által indokolt árváltozásoktól (pl. néhány forintos emelést átvíve a következő hétre), azonban hosszabb távon (1-2 hónap) a trendek azonosnak.