Heti üzemanyagárak: kis áremelés, vagy ártartás

augusztus 27, 2016 — gkienergia

A Reuters adatközlése alapján az augusztus 22 - augusztus 26-i héten a benzin ára a mediterrán piacon, heti átlagban 1,5%-kal lett drágább, a gázolaj ára 0,5%-kal nőtt. A forint árfolyama ugyanezen időszak alatt, heti átlagban 0,1%-kal erősödött a dollárhoz viszonyítva. Az üzemanyagárak a héten kicsit emelkedtek. A hét eleji 5-5 forintos áremelés után az augusztus 24-én szerdán bejelentett áremelés figyelembe vételével és a hét folyamán jelentkező átlagos piaci ár- és árfolyam-változások alapján augusztus 31-én, szerdán a benzin árát várhatóan 0-2 forinttal változtathatják, a dízel ára várhatóan nem változik.

A hazai üzemanyagárak változását alapvetően két tényező alakítja: az üzemanyagok nemzetközi piaci árváltozása és a forint-dollár árfolyamának alakulása. Az árdöntések azonban számos más, az olajvállalatok tényleges beszerzéseinek és működési költségeinek alakulásától függnek, A piaci változások regisztrálását több cég (pl. Bloomberg, Platts, Reuters) végzi, az árjegyzések között esetenként nagyobb eltérés is lehet. A GKI Energiakutató Kft. a Reuters árjegyzései alapján végzi el az árváltozás előrejelzéséhez tartozó számításokat.

A Brent spot kőolaj ára a héten 47-50 dollár között ingadozott, heti átlagban csak 10 centtel, 0,1%-kal nőtt az ár. A spot olajár csak csütörtökön és pénteken haladta meg az előrő heti átlagos árszintet. Az áremelkedés és az -ingadozás továbbra is az OPEC  tagországok és néhány más olajexportáló ország tervezett szeptember végi találkozójának várható hatása indult el. A héten több esemény is az áremelkedés felé hajtotta az árat. Ezek közül a legjelentősebb és hosszabb távon is hatást gyakorló esemény volt az amerikai Fed elnökének beszéde a várható kamatemelésről. Emellett a tőzsdei pénzügyi befektetők újabb hatalmas hullámot indítottak el az olaj határidős kereskedésében, amely felfelé hajtotta az árkat. Jemenből tüzet nyitottak egy szaúdi olajipari létesítményre, valamint a Hormuzi-szorosnál tartózkodó amerikai és iráni hadihajók között villongás támadt. Ezen hírek bejelentésének hatására azonnal felfelé indult az olajár. Ugyan a szaúdi olajminiszter egy interjújában mérsékelni akarta az algériai talákozóval kapcsolatos megegyezési reményeket,  de ennek semmilyen hatása nem volt az árakra, sőt az sem, hogy Irán bejelentette, hogy támogatja az OPEC-országok talákozóját, de csak akkor, ha a tagországok elismerik a jogát, hogy kitermelését az embargó előtti szintre emelje. Elemzők rámutatnak, hogy a legtöbb OPEC-ország és más olajtermelő országok kitermelése történelmi csúcson van, vagy dinamikusan növekszik, ezért egy termelési szint befagyasztás nem sokat eredményezne a hatalmas készletszintek leapasztásában. Az olajárat az sem mérsékelte, hogy a heti jelentés szerint emelkedtek az amerikai kőolaj- és feldolgozott termék készletek. Ezzel szemben áremelkedést okozott a heti bejelentés, hogy nem változott az amerikai kőolajfúrások száma ezen a héten.

Az egy hónapos határidős Brent olajár heti átlaga 30 centtel, 0,5%-kal csökkent ezen a héten. A hosszabb határidőkre vonatkozó olajárak szerint az idei év utolsó negyedévében az olajár meghaladja az 50 dollárt, így talán nem kerül sor a hazai jövedéki adó emelésére 2017 januárjától. Az 1 hónapos határidős amerikai WTI és a Brent heti átlagára közötti átlagos különbség ezen a héten gyakorlatilag nem változott. Európában a benzinexport lehetőségei ezen a héten még megmaradtak, sőt a földközi-tengeri térségben is a finomítói felújítások miatt megnőtt a kereslet. Folytatódott az európai dizel- és tüzelőolaj-export is, emiatt csökkenhettek az európai dízelkészletek. Kereskedők és elemzők hangsúlyozzák, hogy szeptemberben több finomítónál tervezett felújítási munkákat kezdenek el, Európában és Észak-Amerikában is, ennek hatására bizonyos mértékig csökken majd a készletállomány. Az európai benzin és gázolaj-piacokon az árak a héten többé-kevésbé a kőolajár mozgását követték.

A Reuters adatai szerint a prémium ólmozatlan benzin (10 ppm ESZ 95) tonnánkénti ára (dollárban mérve) a mediterrán piacon a megelőző hét átlagához viszonyítva az augusztus 22 - augusztus 26-a közötti időszakban 1,5%-kal nőtt, az észak-nyugat-európai piacon 1,6%-os volt az árnövekedés, míg az ARA, Amsterdam-Rotterdam-Antwerpen piacon 1,7%-kal emelkedtek az árak. A motorikus gázolaj (EN590) jegyzésára a mediterrán piacon 0,5%-kal nőtt, az észak-európai piacokon 0,6-0,9%-kal növekedtek az árak a megelőző hét átlagához képest. 

A forint átlagos heti árfolyama az augusztus 22 - augusztus 26-i héten  csekély mértékben erősödött, 274,5 dollár korül ingadozott. A megelőző héthez viszonyítva ezen a héten 30 fillérrel kellett kevesebbet adni egy dollárért. Az árfolyam a hét folyamán mérsékelte az üzemanyagpiacokon jelentkező áremelkedés mértékét. A továbbiak miatt fontos, hogy a hét utolsó napján a forint másfél forinttal gyengült a dollárhoz viszonyítva a Reuters adatai szerint, a magyar bankközi piacon azonban erősödés jelketkezett. 

A hét folyamatai alapján, a már literre és forintra átszámolt különböző tőzsdei jegyzésárak mellett, a benzin esetében, heti átlagokkal számolva, a mediterrán piacon 1,4%-os emelkedést mutatnak az árak, az NWE  piacon 1,5%-os, az ARA piacon is 1,5%-os volt az árnövekedés. A gázolajnál, a mediterrán piacon a forintban számított heti emelkedés 0,4%-os volt, az észak-európai piacokon 0,5-0,9%-kal növekedtek az árak forintban mérve. A hét második felében az első napokhoz viszonyítva 2-2,5%-os benzin áremelkedés és 0,5-1%-os dízel áremelkedés jelentkezett. 

A mediterrán és más európai tőzsdei piaci folyamatok hatására összességében – a 27%-os áfával is növelten – a heti változások a benzin esetében változatlan árat, vagy 2 forint körüli emelést indokolnak, a gázolaj esetében a pénteki 2 forintos áremelést követően várhatóan nem lesz további változtatás.

A fenti változtatásokkal a benzin ára 337, a gázolaj ára 339 forint/liter körüli szinten változhat. (A heti tény forint üzemanyag-árak adatait az Eurostat heti üzemanyagár statisztikájából vesszük, a magyar árakat a MEKH szolgáltatja az Eurostatnak.) 

Az elmúlt egy év során a benzin ára 5, a gázolaj ára 3%-kal csökkent.

Az árváltozások és az időszaki (utolsó publikált) átlagos keresetek változása miatt 15%-kal több benzint és 12%-kal több gázolajat lehet egy havi átlagos, nettó keresetből tankolni, mint egy évvel ezelőtt. 

 

MEGJEGYZÉS

A fenti számításaink a nemzetközi tőzsdei árváltozásokból és a forintárfolyam változásából adódó piaci  hatásokat mutatják a Thomson-Reuters árjegyzései alapján. A változások figyelembe vételéhez a legtöbb nagy olajcég nem a Reuters, hanem más ügynökség jegyzési árait használja. A MOL az üzemanyagok nagykereskedelmi listaárát ennek alapján, illetve a mediterrán térségből vasúton történő fuvar, import és logisztikai költségek és egyéb költségek figyelembe vételével alakítja ki. (Ezt állapította meg egy korábbi versenyhivatali vizsgálat.) Erre rakódik még a kiskereskedelmi árrés, ami meglehetősen nagy szórást mutat (az egyes kutak árképzése egymástól jelentősen eltérő). Mindez együttesen az üzemanyagárak kb. 50-55%-át teszik ki. Az üzemanyagárak másik felét a jövedéki adó (benzin esetében 120 Ft/liter, dízel esetében 110,35 Ft/liter), illetve a készletezési díj (benzin esetében 3,3 Ft/liter, dízel esetében 3,205 Ft/liter) fix tételek, valamint ezek összességére (így a jövedéki adóra is) kivetett 27%-os ÁFA jelenti.

A MOL rendszeresi árváltoztatásai eltérhetnek a piaci folyamatok által indokolt árváltozásoktól (pl. néhány forintos emelést átvíve a következő hétre), azonban hosszabb távon (1-2 hónap) a trendek azonosnak.