Nem okoz gondot a nyári csúcs

június 20, 2012 — gkienergia

A villamosenergia-fogyasztás egyik legfontosabb szezonális jellemzője, hogy a hőmérsékleti szélső értékekkel – mindkét irányban – összefüggést mutat. A téli időszakban magasabb a világítási, melegvíz-ellátási, fűtés(rásegítés)i igény, ugyanakkor az elmúlt 10 év havi átlagait vizsgálva már egy nyár közepi „púp” is egyre inkább kivehető.

Míg a téli időszak hideg időjárásához kapcsolódó villamosenergia-fogyasztás változásában a fokozatosság, a mérsékelt fel- és lefutás figyelhető meg, addig a tartós kánikula miatti hűtési igényhez - a legmelegebb nyári hónapokban - csupán néhány hét köthető, ami pedig az elmúlt évek statisztikái alapján döntően júliusban tapasztalható. Az elmúlt 10 év havi átlagos villamosenergia-igényének lefutása alapján a legmelegebb, júliusi hónap villamosenergia-fogyasztása a szomszédos hónapokénál mintegy 6,5%-kal volt magasabb.

A nyári villamos-energia fogyasztás jellemzően továbbra is alacsonyabb a télinél, a rövid idejű csúcsok azonban már akár néhány éven belül meghaladhatják a télieket.

Számításaink szerint a nyári időszakban a 25 celsius fok feletti tartományban 1 fok napi átlaghőmérséklet emelkedés kb. 60 MW napi terhelés-emelkedést, azaz napi szinten kb. 1,4 GWh villamosenergia-igény növekedést jelent. Az OMSZ adatai alapján „a főváros külterületén hétfőn a hőmérséklet napi középértéke 27,0 fok volt, ez 9,2 fokkal magasabb, mint a sokévi átlag”, ami így kb. 13 GWh villamosenergia-fogyasztás többletet okozott a rendszerben. Ez a többlet egy kb. 3000 lakosú magyarországi település éves villamosenergia-fogyasztásával, illetve a Paksi Atomerőmű 7 órányi, vagy a teljes hazai szélerőműpark 8 napi termelésével egyenértékű.

Az emelkedő nyári csúcsok egyébiránt a biztonságos villamosenergia-ellátást nem veszélyeztetik. Magyarországon jelenleg mintegy 9.000 MW erőművi kapacitás biztosítja a folyamatos ellátást, a csúcsfogyasztás pedig nem nagyon haladja meg 2007 nyári 6320 MW-os maximumot (főként most, a válság hatására visszaeső gazdasági teljesítmény következtében), tehát bőven van tartalék a rendszerben. Ráadásul az utóbbi években – és különösen a nyári időszakban – a fogyasztás sem teljesen magyarországi forrásokból származik, hanem annak legalább 15-20%-a olcsó importból.