Warning: Can't find file: 'watchdog' (errno: 2) query: INSERT INTO watchdog (uid, type, message, variables, severity, link, location, referer, hostname, timestamp) VALUES (0, 'php', '%message in %file on line %line.', 'a:4:{s:6:\"%error\";s:14:\"strict warning\";s:8:\"%message\";s:62:\"Non-static method view::load() should not be called statically\";s:5:\"%file\";s:62:\"/DATA/gkiener/public_html/sites/all/modules/views/views.module\";s:5:\"%line\";i:906;}', 3, '', 'http://gkienergia.hu/content/tenyek-helyett', '', '54.81.116.187', 1524146967) in /DATA/gkiener/public_html/includes/database.mysql.inc on line 135

Warning: Can't find file: 'watchdog' (errno: 2) query: INSERT INTO watchdog (uid, type, message, variables, severity, link, location, referer, hostname, timestamp) VALUES (0, 'php', '%message in %file on line %line.', 'a:4:{s:6:\"%error\";s:14:\"strict warning\";s:8:\"%message\";s:109:\"Declaration of views_handler_argument::init() should be compatible with views_handler::init(&$view, $options)\";s:5:\"%file\";s:85:\"/DATA/gkiener/public_html/sites/all/modules/views/handlers/views_handler_argument.inc\";s:5:\"%line\";i:744;}', 3, '', 'http://gkienergia.hu/content/tenyek-helyett', '', '54.81.116.187', 1524146967) in /DATA/gkiener/public_html/includes/database.mysql.inc on line 135

Warning: Can't find file: 'watchdog' (errno: 2) query: INSERT INTO watchdog (uid, type, message, variables, severity, link, location, referer, hostname, timestamp) VALUES (0, 'php', '%message in %file on line %line.', 'a:4:{s:6:\"%error\";s:14:\"strict warning\";s:8:\"%message\";s:134:\"Declaration of views_handler_filter::options_validate() should be compatible with views_handler::options_validate($form, &$form_state)\";s:5:\"%file\";s:83:\"/DATA/gkiener/public_html/sites/all/modules/views/handlers/views_handler_filter.inc\";s:5:\"%line\";i:607;}', 3, '', 'http://gkienergia.hu/content/tenyek-helyett', '', '54.81.116.187', 1524146967) in /DATA/gkiener/public_html/includes/database.mysql.inc on line 135

Warning: Can't find file: 'watchdog' (errno: 2) query: INSERT INTO watchdog (uid, type, message, variables, severity, link, location, referer, hostname, timestamp) VALUES (0, 'php', '%message in %file on line %line.', 'a:4:{s:6:\"%error\";s:14:\"strict warning\";s:8:\"%message\";s:130:\"Declaration of views_handler_filter::options_submit() should be compatible with views_handler::options_submit($form, &$form_state)\";s:5:\"%file\";s:83:\"/DATA/gkiener/public_html/sites/all/modules/views/handlers/views_handler_filter.inc\";s:5:\"%line\";i:607;}', 3, '', 'http://gkienergia.hu/content/tenyek-helyett', '', '54.81.116.187', 1524146967) in /DATA/gkiener/public_html/includes/database.mysql.inc on line 135

Warning: Can't find file: 'watchdog' (errno: 2) query: INSERT INTO watchdog (uid, type, message, variables, severity, link, location, referer, hostname, timestamp) VALUES (0, 'php', '%message in %file on line %line.', 'a:4:{s:6:\"%error\";s:14:\"strict warning\";s:8:\"%message\";s:154:\"Declaration of views_handler_filter_boolean_operator::value_validate() should be compatible with views_handler_filter::value_validate($form, &$form_state)\";s:5:\"%file\";s:100:\"/DATA/gkiener/public_html/sites/all/modules/views/handlers/views_handler_filter_boolean_operator.inc\";s:5:\"%line\";i:159;}', 3, '', 'http://gkienergia.hu/content/tenyek-helyett', '', '54.81.116.187', 1524146967) in /DATA/gkiener/public_html/includes/database.mysql.inc on line 135
„Tények” helyett… | gkienergia.hu

„Tények” helyett…

július 12, 2012 — gkienergia

Néhány gondolat Jávor Benedek „A tényekkel szembemenni hosszú távon nem lehet” 2012.07.10-i blogbejegyzéséhez.

Jávor Benedek sokadszorra állítja szembe egymással az atomenergiát a megújulókkal – most éppen a szélerőművekkel. Azt már mindenki kívülről fújja, hogy pl. az atomerőmű éjjel-nappal az év minden egyes napján (karbantartás és egyéb üzemszünet kivételével) folyamatosan képes villamos energiát előállítani, így napi 24 órában működhet a hűtő, bármikor felkapcsolható az olvasólámpa stb.. Ezzel szemben a szélerőművek az év 21-23%-ában termelnek villamos energiát, tehát eleve 4-5-ször akkora kapacitást (MW) kellene belőlük építeni, mint a nukleáris blokkokból, hogy legalább átlagosan ugyanazt az árammennyiséget elő tudják állítani. Az időjárásfüggő technológiáknak a legnagyobb problémája azonban az, hogy gyakorlatilag teljesen kiszámíthatatlanul termelnek: ha fúj a szél, akkor dolgoznak a lapátok, ha nem fúj, akkor állnak... (A „gyakorlatilag” annyit jelent, hogy elég nagy hibahatárok mellett, de valamennyire előre lehet jelezni egy adott térségben várható széljárást. Ugyanakkor ez messze nem elegendő a pontos termelés előrejelzéséhez, amire pedig a rendszerirányítónak a hálózati frekvencia és feszültség szabályozásához, az üzemzavarok megelőzéséhez szüksége van.) Jávor Benedek is erősen bosszankodna, ha az otthonába csak szélerőművekről kapna villamos áramot: a hűtőben tárolt élelmiszerek a hűtővel egyetemben hamarosan tönkremennének, a klíma, a garázsnyitó és még számos minden nem éppen akkor működne, amikor arra Jávor Benedeknek szüksége lenne. Valószínűleg még egy közepesen hosszú blogbejegyzést sem tudna rendesen végigírni, hacsak nem egy jól feltöltött iPadról teszi mindezt. És ez itt egy lényeges pont! A hektikus villamosenergia-termelés problémája tölthető áramforrásokkal elvileg teljesen kiiktatható. Ennek is – mint minden másnak – azonban ára van!

A 2011 végén, a megújuló energia hasznosítási cselekvési terv következményeit vizsgáló kutatásunkban tárolós szélerőművek egységköltségeivel is számoltunk, ami mintegy duplájára adódik a tároló nélküli szeles áramtermelők fajlagos árához képest! Az NCST tervezéséhez is használt GREEN-X modell 2011-ben aktualizált változata szerint a 3 MW feletti szélerőműtelepek átvételi ára idén (ha elindult volna a METÁR) legalább 30 Ft/kWh-nak kellett volna lennie, hogy elindulhassanak az NCST időarányos teljesítéséhez szükséges beruházások, míg a tárolós változat esetében ennek legalább 60 Ft/kWh-nak kellett volna lennie. Az árak nagyságrendjét érdemes az alapvetően nukleáris energiával, földgázzal és szénnel előállított nagykereskedelmi árakhoz (kb. 15 Ft/kWh) – vagy akár a 2011 nyár végi átlagos átvételi árakhoz (kb. 30 Ft/kWh) – hasonlítani.

De egy elemző nem sarkíthatja ki ennyire a dolgot, mivel a szélerőművek mellett még a nap, a víz is valódi megújuló alternatívát nyújt, illetve az utóbbi csak nyújthatna, mert a mai politikai felfogásba még egy jó ideig nem fér bele... Emellett, ha még egy kicsit tágabban is értelmezzük a megújuló energiák körét, akkor a szilárd biomassza és a biogáz is ide sorolható. Ezeknél már kisebb problémát jelent a kiszabályozás, a rendszerbe való integrálásuk kisebb problémával jár.

Végezzünk el egy számszerű összehasonlítást. Közel 19.000 GWh villamos áramot termelne évente két új 1200 MW-os nukleáris blokk, amelynek beruházási költsége – egy reálisan magas, az LMP által is hangoztatott értékkel számolva – hozzávetőlegesen 3000 milliárd Ft. A 2020-ig kitűzött célok (NCST) alapján az új, megújuló energiaforrásokra épülő kapacitásokkal évi 4200 GWh villamos energia állítható elő. Az NCST (szél és biomassza dominált megújulómix) megvalósítása kb. 900 milliárd forint beruházási költséget, kb. 550 milliárd forint piaci ár feletti támogatást és kb. 150 milliárd forint kiegyenlítési és kezelési költséget jelent. Tehát ha csak a beruházási költségekkel és a működtetés járulékos költségeivel számolunk – egységesen 10 évre vetítve –, akkor a nukleáris blokkok esetében az egységköltség 15,8 Ft/kWh, az NCST-ben részletezett megújuló portfolió esetében pedig 38,3 Ft/kWh. (Láthatóan, több mint kétszeres árról beszélünk.) Ráadásul az üzemeltetési költségek a nukleáris blokkoknál arányaiban a legalacsonyabbak az összes többi erőműtípushoz képest. A paksi bővítés ugyanakkor szükségessé tenné a jelenlegi tartalék kapacitások (a legnagyobb blokk teljesítőképességével megegyező nagyságú gyorsindítású erőműkapacitás) növelését. Ennek költségével együtt (a 433 MW-os Gönyüi Erőmű kb. 120 milliárd forintos beruházási költségével számolva) az előzőekben számolt 15,8 Ft/kWh egységköltség is „csak” 17 Ft/kWh-ra emelkedne. Ezt a „hevenyészett” számítást is biztosan lehet még pontosítani, de jelentősen akkor sem változnak az arányok.

Mindezek ellenére egy kiegyensúlyozott, több lábon álló, de legfőképpen olyan erőművi portfolió kialakulását kell ösztönözni, amely elsősorban piaci alapon valósul meg és hozzájárul a hazai gazdálkodó szervezetek versenyképességének javításához. Ebben szerepet kell, hogy kapjanak nukleáris egységek, mint alaperőművek, földgázalapú egységek, mint menetrendtartó erőművek, illetve olyan földgázra, vízre, vagy éppen napenergiára alapozott egységek, amelyek a csúcsigényeket tudják kiszolgálni. Egy ilyen rendszerben, úgy vélem, helye lehet a szélerőműveknek is, amennyiben azok biztonságosan a rendszerbe illeszthetőek (pl. az előbbiekben említett tárolókkal).

Ilyen árak mellett azonban még hosszú ideig nem lesznek versenyképesek a megújulók. A Jávor Benedek által hivatkozott 2016-ban eléggé korainak tűnik – főként magyar viszonylatban –, de persze semmi sem kizárt. A jelen beruházóit azonban csak az aktuálisan elérhető megújulós technológiák költséghatékonysága és a megtermelt villamos energiáért kapható ár érdekli, nem pedig az, hogy a szél- és napenergiára hasznosító technológiák hatékonysága milyen lesz majd 2020-ban, vagy 2030-ban. Majd ha odaértünk, meglátjuk… A mostani beruházásokat a jelenben kell megvalósítani, annak belátható időn belül meg kell térülnie, és a fogyasztókkal a most felmerülő költségeket kell megfizettetni.

Jávor Benedek írásában erős csúsztatás a németországi nap- és szélenergia kapacitások időszaki hálózati túlterheltséget okozó problémák „extrémnek tűnő történetek”-ként való aposztrofálása és egybemosása a hazai szeles kapacitások – egyébként valóban nem túl magas – szintjével.

„…mindkét oldalról hallunk extrémnek tűnő történeteket. Arról, hogyan „rángatja meg” egész vagy fél Európát a hirtelen fejlesztett német szélenergia kapacitás. Másrészt arról, milyen nagyon-nagyon kevés az a 330 megawatt, amit a magyar villamos energia rendszerbe befogadható kapacitásnak gondoltak, még az időközben megfejelt 440 megawattal együtt is.”

A következtetés pedig egyszerűen nem igaz: „…a rendszerirányítók a világon mindenütt jelentősen alulbecsülték a rendszer által befogadható szélenergia kapacitás nagyságát…”

A MAVIR álláspontja 2008 óta sok tekintetben „puhult”. 2011 végén az említett kutatásunkhoz készített mélyinterjúk során a MAVIR szakértőitől elhangzott, hogy a MAVIR-nak a NCsT-ben kitűzött bővítési célokkal kapcsolatban „nincs ellenvetése”, a rendszerirányítás szempontjából „megvalósíthatóak” az abban foglaltak. Bár az időjárásfüggő termeléssel kapcsolatban látnak kockázatokat, de azok „megoldható problémát jelentenek”. A 750 MW-ra való szélenergia-kapacitás emelés „nem túl jelentős”. Fontos tudni, hogy a szeles kapacitások telepítését lehetővé tevő kvótatender kiírása a MEH-től függ, így ebben előrelépés 2012 végén, a várhatóan 2013 elején induló METÁR részleteinek bejelentésével egy időben várható.

Az pedig, hogy a németországi helyzettel kapcsolatban Jávor Benedek mennyire tájékozatlan, mutatják a következő „tények”:

  • A németországi megújuló energiaforrásokból származó elektromos energia mennyiségének gyors növekedése, valamint a német atomerőművek leállítása miatt túl van terhelve a cseh áramátviteli hálózat. A hálózatot működtető CEPS állami társaság idén januárban közölte: nem zárja ki, hogy a cseh és a német hálózat határán transzformátorállomásokat létesít. Ennek oka, hogy 2011-ben olyan helyzetek is adódtak, amikor a cseh áramátviteli hálózatnak 3500 megawatt terheléssel is meg kellett birkóznia, holott a szokásos terhelés 1000 megawatt körül van. A megújuló energiaforrásokat hasznosító létesítmények teljesítménye tavaly jelentősen, csaknem ötszáz százalékkal nőtt: míg 2010-ben a német szél- és naperőművek beépített teljesítménye 42 ezer megawatt volt, a tavalyi év végén már elérte az 500 ezer megawattot.
  • „Többször is kritikus helyzetbe került a cseh, a szlovák, a lengyel és a magyar villamos energia rendszer az elmúlt hónapokban az Észak-Németországban termelt áram miatt, amely a cseh, a lengyel, a szlovák és magyar rendszereken keresztül jut el a dél-németországi, osztrák és további dél-európai fogyasztókhoz” – áll abban az április elején kiadott tanulmányban, amelyet a felsorolt országok rendszerirányítói készítettek. Szerintük ezek az áramlások veszélyeztetik országaik hálózatbiztonságát és korlátozzák a határkeresztező áramkereskedelmet.
  • Az ENTSO-E – az európai villamosenergia-ipari rendszerirányítók szervezete – előzetes hálózatfejlesztési terve szerint csak az újonnan kiépülő zöldkapacitások hálózatra csatlakozása miatt Németországban 30 milliárd eurónyi vezetékberuházás szükséges 2020-ig, aminek jelentős részét a tengeri szélerőművek víz alatti vezetékei fogják majd elvinni.

Az, hogy a német döntés mennyire volt elhamarkodott, átgondolatlan és elsősorban belpolitikai játszmák eredménye, azt a következők is mutatják:

  • Handelsblatt értesülése szerint 2012 február elején a hideg időjárásra való tekintettel Németországban négy energiavállalat – Tennet, 50 Hertz, Amprion, EnBW – döntött az atomerőművek újraindításáról. Ezek mellett visszakapcsoltak olaj- és széntüzelésű üzemeket is a hiány pótlása érdekében.
  • Számítások szerint mintegy 200 euróval (azaz több mint hatvanezer forinttal) kerülhet többe az elektromos energia egy átlagos német családnak 2012-ben "köszönhetően" a tavaly a rendszerbe táplált rekordmennyiségű fotovoltaikus teljesítménynek. Az Essen-i székhelyű Rajna-Vesztfáliai Gazdaságkutató Intézet (RWI) szakértői szerint a 2011-ben rendszerbe állított 7500 megawattnyi teljesítményre kifizetendő állami szubvenció ebben az évben meghaladja a 100 milliárd eurót, ami a lakossági energiaárakba beépített kilowattóránkénti 3,59 eurocentes részt óvatos becslés szerint is legalább 4,7 eurocentre emeli.
  • A fukusimai katasztrófát követően 2011 márciusában bevezetett német nukleáris moratórium kilenc hónap alatt 360 millió eurós bevételt eredményezett Franciaországnak az elektromos áram exportjából. A SIA tanácsadó cég becslései szerint 2012-ben további bevételeket eredményezhet a német energiaexport. A szakértők ugyanakkor arra is figyelmeztettek, hogy a német nukleáris moratórium "árát az európai fogyasztóknak kell majd megfizetniük", amely egyes szolgáltatók – köztük az E.ON – becslése szerint elérheti az 5 euró per megawattórás plusz összeget az energiaszámlákon.

Ezek pedig „csak” a rövid távú hatások. A Németország összes (17) atomerőművét építő Siemens ez év elején nyilvánosságra hozott előzetes becslése szerint az országnak 1700 milliárd eurójába (kb. 476 ezer milliárd forint) kerülhet 2030-ig az atomerőművek leállítása. Ennek, ha csak a fele igaz, az is egy irdatlan nagy összeg. Ezzel a döntéssel (atomstop) Németország óriási értékű eszközeit, vagyonelemeit nullázta le egyik napról a másikra, a számlát pedig valakinek fizetnie kell majd! (Nem is beszélve a japánokról, ahol 50 (!) nukleáris blokkot zártak be!) Mennyivel értelmesebb és olcsóbb lett volna a nukleáris létesítmények biztonsági követelményeit akár még tovább emelni, az ellenőrzéseket fokozni?! Persze a németek gazdagok… Magyarország viszont nincs olyan helyzetben, hogy ilyen „gavallér” legyen.

Vitatkoznék Jávor Benedek azon állításával is, hogy „amit mindenütt látunk, hogy a rendszer által igényelt – illetve megengedett – időjárástól függetlenül mindig termelő „baseload” erőművek összkapacitása drasztikusan lecsökken, ha a rendszerben nő az időjárásfüggő megújulók aránya.” Ez a kényszerű következménye a mesterségesen kialakított rendszernek. A megújulókkal termelt villamos energia a kötelező átvétel miatt a rendszerben mindig prioritást élvez. A túlméretezett szélkapacitásokkal bíró rendszerekben akkora mennyiségű villany kerülhet hírtelen a rendszerbe (ha elkezd fújni a szél), hogy a rendszerirányító kénytelen visszaterhelni az egyébként olcsón és zsinórban termelő alaperőműveket. Ezt egy atomerőművel nem lehet „büntetlenül” megtenni, fizikailag lehetetlen 0-100% között rángatni a termelését. Így az alaperőműveknek még a völgyidőszakban sem marad „helye”. Ezzel szemben – és ez hiányzik Jávor Benedek eszmefuttatásából – jelentősen megnő a menetrendtartó és a szabályozási tartalékokat biztosító erőművekre való igény, amikor azoknak azonnal el kell indulniuk, ha éppen szélcsend van. Amikor viszont fúj a szél, ezek a sok százmilliárd forint értékű hatékonyan és – a megújulókhoz képest jelenleg – olcsóbban termelő tartalékkapacitások kihasználatlanul fognak állni.

Jávor Benedek állítása arról, hogy a nukleáris egységek rugalmatlanná teszik a rendszert, sem teljesen igaz. A napjainkban épített nukleáris egységek, kedvezőbb technológiai paraméterei miatt, már rövid időn belül akár 20-25%-kal is visszaterhelhetőek – más kérdés, hogy ez nem nagyon éri meg.

Jávor Benedek megjegyzi „…úgy tűnik, hogy sokak szerint a szélenergia jelenleg sem drága abszolút értelemben, és a jövőben relatív versenyhelyzete javulni fog.” Mivel a megújulók nincsenek valódi piaci környezetben megmérettetve, így jelenleg csak az jelenthető ki, hogy (beruházási és/vagy KÁT) támogatások nélkül nem piacképesek. Ha pedig „…2016-ra gazdaságilag teljesen versenyképessé válhat a szélenergia a földgázzal szemben”, akkor lehet, hogy érdemes megvárni a 2016-ot és mindenféle kötelező átvétel és támogatás nélkül egyszerűen beengedni a piacra őket.

Az azonban vitathatatlan, hogy a jövő a megújuló, az alternatív energiáké. A hatékonyan kitermelhető fosszilis energiaforrások mennyisége, még ha lehet, hogy nem is olyan ütemben, mint ahogy néhány évtizeddel korábban gondolták, de folyamatosan csökken. Egyre inkább megéri piaci alapon is új, jelenleg még drágább kitermelési eljárásokat alkalmazni, amelyek mellett az alternatív energiaforrások, a megújuló energiák alkalmazása is gazdaságossá válhat. És akkor mégis hová rohanunk? Miért sürgős mindez?

Az EU globális felmelegedés elleni – majdhogynem egyedüli, így eléggé értelmetlennek tűnő – harcából Magyarország is kényszerűen kiveszi a részét: KÁT, kvótakereskedelem stb.. A szén-dioxid kibocsátás vehemens csökkentésének igyekezetével hagyományos iparágakat tesz tönkre ahelyett, hogy pl. a „valódi” környezetszennyezésre koncentrálna! Csak azok számára jelent előnyt mindez, akik korán ébredtek! A folyamatos technológia-fejlesztést végző, jelentős gyártókapacitásokkal rendelkező – főként – német, spanyol, dán cégek óriási hasznot húztak ebből a kreált piacból egészen addig, amíg finanszírozhatósági és rendszerbiztonsági okok miatt Európa szerte jelentősen vissza nem vágták a megújulók támogatásának forrásait.

Ráadásul, míg a szén-dioxid kibocsátás és a globális felmelegedés közötti kapcsolat tudományos bizonyítékai is erősen megkérdőjelezhetőek, az EU karbon-harcának az energiaárakra gyakorolt hatása egyértelmű: egyre jobban emeli, ami pedig határozottan rontja az uniós és a hazai vállalkozások regionális versenyképességét! Összefoglalva: minimális előny, jelentős teher.

Végül visszatérve az atomerőmű/megújulók közötti hamis választás kérdésére: talán az egyetlen, ami közös bennük, hogy mindkettővel még várni kellene. Az atomerőmű esetében a jelentős kapacitás megfelelően nagy arányú kihasználtságát a jelenlegi villamosenergia-fogyasztási trendek bizonytalanná teszik, míg a finanszírozási környezet sem éppen a legkedvezőbb. Néhány, akár 5-10 év múlva már jobban lehetne látni, hogy a válságból való kilábalás üteme milyen mértékben javíthat mindkettőn, vagy éppen pl. a fogyasztó oldali energiahatékonysági intézkedések mennyire érnek be. E tekintetben is sok még a bizonytalanság. Ugyanakkor határozottan kívánatos lenne elkerülni az atomerőmű építése esetében a „Bős-Nagymaros szindrómát”, amelyhez sajnos Jávor Benedek is hozzáteszi a magáét…

 

Biró Péter, ügyvezető